A munkaerő-kölcsönzés rendszere gyakran találkozik régi időkből ránk ragadt előítéletekkel és tévhitekkel, amelyek sok esetben torz képet festenek a munkavállalók számára. Ebben a cikkben szemügyre veszünk pár tévhitet és bemutatjuk hogyan működik a munkaerő-kölcsönzés Magyarországon.
Munkaerő-kölcsönzés fogalma:
A munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amely során a kölcsönző cég egy munkavállalót ideiglenesen átenged a kölcsönvevőnek munkavállalás céljából. Ez a munkaviszony három fél: munkavállaló és két munkáltató: kölcsönbeadó és kölcsönvevő – jogviszonyára épül. A munkavállaló a kölcsönbeadóval köt munkaszerződést, de a tényleges munkavégzés a kölcsönvevőnél történik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kölcsönbe-adó a munkáltató, de a kölcsönvevő a foglalkoztató.
Tévhit 1: Kizsákmányolás és rossz munkakörülmények
A kölcsönbeadó (például mi, a Delego Kft.) és a kölcsönvevő közötti munkaszerződés törvényileg kötelezően az egyenlő elbánás elve alapján működik, így a kölcsönzött munkavállalók ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a kölcsönvevő saját alkalmazottai. A jelentkezés önkéntes és ha nem válna be az adott állás, akkor a próbaidő lejárta előtt és után is bármikor felmondhat a munkavállaló.
Tévhit 2: Alacsonyabb a bérezés, mint a belsős dolgozóknak
Ez a tévhit is gyakran felmerül, de a valóságban a kölcsönzött munkavállalók ugyanolyan bérezést és juttatásokat kapnak, mint a belsős kollégáik. A kölcsönző cégek nem vonnak le semmilyen extra összeget a munkabérből és a béren kívüli juttatások is ugyanazon feltételekkel járnak. Ez az elvárásoknak való megfelelés és az egyenlő elbánás elvének köszönhető, amely törvény által garantált jog minden munkavállaló számára.
Tévhit 3: Bármikor kirúghatják a munkavállalót
Bár a munkaerő-kölcsönzés idejére érvényes időkorlátok vannak, ez nem jelenti azt, hogy a munkavállalót bármiért kirúghatják. Az ötéves időkorlát alatt a munkaviszony felmondása ugyanúgy indokoláshoz kötött, mint a hagyományos munkaviszonynál.
Tévhit 4: Pénzt kérnek a közvetítésért
Ez egy másik tévhit, amely sokszor felmerül. A munkavállalóktól semmilyen pénzügyi hozzájárulást nem kérnek a kölcsönző cégek a toborzásért. Nem is kérhetnek, mivel ezt a törvény büntetni. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal hatósághoz fordulhatunk.
A Munkaerő-kölcsönzési Tevékenység Jogszabályi Háttere
A munkaerő-kölcsönzés jogi kereteit az Európai Uniós irányelv és a magyar törvények határozzák meg. Az ötéves időkorlát biztosítja, hogy a munkavállalókat ne lehessen tartósan
kölcsönbe adni, és a kölcsönbeadóknak is szigorú feltételeket kell teljesíteniük a nyilvántartásba vételhez.
Az ötéves időkeret a munkaerő-kölcsönzött munkavállalóknál azt jelenti, hogy ennyi időt dolgozhatnak maximálisan a vállalatnál a kölcsönzés keretében. Ez idő alatt a munkavállalók számíthatnak a vállalat által nyújtott juttatásokra és a stabil munkakörnyezet biztonságára. A kölcsönzési idő letelte után a vállalatok – akár már fél után – gyakran saját állományba veszik a kölcsönzött munkavállalókat, ezáltal a kölcsönzés ugródeszkaként is szolgálhat a munkavállalók számára.
Kedves Álláskereső! 😊
Ha munkaerő-kölcsönzési lehetőségek között választasz, ne hagyd figyelmen kívül ezeket a tényeket és jogszabályi háttereket. A munkavállalók jogait védi a törvény, és a kölcsönző cégek általában tisztességes és hosszú távú munkalehetőségeket kínálnak.
Légy tájékozott, és hozz meg okos döntéseket az álláskeresés során!
Ha szeretnél velünk dolgozni, nyugodtan nézz körbe állásaink között! 😊
Gábor Sándor
Referenciák:
Munkaerő-kölcsönzés 2023 – Munkaerő közvetítő és a munkaerő közvetítés szabályai 2023-ban
Egyre elterjedtebb, de még mindig sok a tévhit a munkaerő-kölcsönzés körül | Ipsos
Munkaerő-kölcsönzés az új Mt. alapján – I. rész – Adó Online (ado.hu)