Tájékoztatás a DELEGO Személyzeti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnál működtetett visszaélés-bejelentési rendszerről

A DELEGO Személyzeti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) 25. §-a alapján az alábbiak szerint tájékoztatja az érintetteket (a továbbiakban: Tájékoztatás) a Társaságnál működtetett visszaélés-bejelentési rendszerről.

  • A visszaélés-bejelentési rendszer működése
  • A Tájékoztatásban külön nem említett definíciók

 

Bejelentésben Érintett Személy: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a bejelentés vagy a nyilvánosságra hozatal keretében a jogsértést tulajdonítják, vagy akit vagy amit az említett személlyel kapcsolatba hoznak, továbbá aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott természetes személy a Társaság részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

  • Ki tehet bejelentést?

Bejelentést tehet az, aki a Társaság számára és annak irányítása alatt, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi, így a következő személyek:

  1. a Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonyban álló személy (pl. munkavállaló, megbízott, vállalkozó),
  2. az, akinek a Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonya megszűnt,
  3. a Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
  4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll, 
  5. a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyvezetői, felügyelőbizottsági tagjai, 
  6. a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy, 
  7. a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, 
  8. a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és 
  9. az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt. 
  • Milyen esetek jelenthetők be?

A jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Kizárólag olyan valós információk bejelentésére van jogszerűen lehetőség, amelyekről a bejelentő munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A jogszerűen tett bejelentés esetén a bejelentőt védelem illeti meg. Vita esetén a bejelentőt terheli annak bizonyítása, hogy a bejelentett információk valósak voltak. Amennyiben a bejelentés jogellenes, a bejelentőt nem illeti meg védelem, vele szemben – amennyiben az bűncselekményt valósít meg – büntetőeljárás kezdeményezhető, tőle kártérítés, sérelemdíj követelhető, vele szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható. 

  • Hogyan lehet bejelentést tenni?
    1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer

A Társaság elkötelezett az esetleges jogsértések házon belüli rendezése mellett, ezért az azok kivizsgálását lehetővé tevő belső visszaélés-bejelentési rendszert és eljárást vezetett be. A rendszer akként került kialakításra, hogy azon keresztül a bejelentő egyszerűen és gyorsan tudjon bejelentést tenni. A bejelentéseket bejelentővédelmi ügyvéd fogadja, aki biztosítja, hogy a bejelentést tevő személyazonosságát – erre irányló kérelem esetén – illetéktelen személyek semmilyen körülmények között ne ismerhessék meg, ezáltal biztosítva a bejelentő teljeskörű védelmét.

A bejelentő a bejelentést írásban vagy személyesen (szóban) teheti meg. 

A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy a bejelentést a személyazonosságának megállapításához szükséges adatok megadása nélkül (névtelen módon) tegye meg, azonban fontos, hogy ha a bejelentő azonosíthatatlan, a bejelentés kivizsgálása mellőzhető.

  • Bejelentés írásban

A bejelentő a bejelentését írásban a panasz.delego@gmail.com e-mail címen teheti meg a Társaság által rendszeresített űrlapon (1. számú melléklet). 

  • Bejelentés személyesen (szóban)

Ha a bejelentő személyesen (szóban) teszi meg a bejelentését, a bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet készít. A személyesen megtett szóbeli bejelentés alkalmával a bejelentő figyelmét a bejelentővédelmi ügyvéd felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. 

  • A bejelentés tartalma
    1. A bejelentés kivizsgálásának elősegítése

Annak érdekében, hogy a jogsértésre vonatkozó bejelentés teljeskörűen kivizsgálható legyen, a bejelentésben valamennyi releváns információ és körülmény feltüntetése szükséges. Ebből kifolyólag a bejelentésnek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

    1. jogsértés helye, időpontja, időtartama;
    2. a visszássággal kapcsolatba hozható természetes és jogi személyek, (természetes személy esetében azok beosztásának, valamint munkakörének) megnevezése;
    3. a bejelentő viszonya a visszássággal kapcsolatba hozható természetes és jogi személy(ek)hez;
    4. a bejelentés alapjául szolgáló jogsértés ismertetése;
    5. olyan személyek megnevezése, akik a jogsértésről tudomással bírhatnak;
    6. a jogsértésről való tudomásszerzés ideje, módja;
    7. a jogsértéssel kapcsolatban eddig tett intézkedések ismertetése, ha ilyenekre sor került;
    8. minden egyéb releváns információ, amelyet a bejelentő lényegesnek tart;
  • nyilatkozat a bejelentővédelmi ügyvéd részére arra vonatkozóan, hogy a bejelentő hozzájárul-e személyes adatainak a Társaság részére történő továbbításához.
  • A bejelentés jogszerűségének követelménye

A bejelentésnek jogszerűnek kell lennie, a jogellenes bejelentés következményeit a bejelentő viseli. A bejelentés megtétele akkor jogszerű, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

  1. szabályos bejelentés: a bejelentő a bejelentését a fent ismertetett visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazásával, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, 
  2. szabályos információszerzés: a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – illetve a jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás során – szerezte, és 
  3. valós információk szolgáltatása, jóhiszeműség: a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt. 

A fentieknek nem megfelelő, jogellenes bejelentés esetén a bejelentőt nem illeti meg a jelen Tájékoztatás I.5. pontja szerinti védelem, és vele szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható, az okozott költségek megtérítésére kötelezhető.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és 

  1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, 
  2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. 
  • Tartózkodás az azonos tartalmú, ismételt bejelentéstől

A bejelentő köteles tartózkodni attól, hogy ismételten, a korábbi bejelentésével azonos tartalmú bejelentést tegyen. Az ilyen bejelentés kivizsgálása mellőzhető, a bejelentővel szemben pedig hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható.

  • A bejelentőt megillető védelem

A bejelentőt kizárólag jogszerű bejelentés esetén (lásd a jelen Tájékoztatás I.4.4.2. pontját) illeti meg védelem. 

A védelem – a jelen Tájékoztatás I.5.1.6. pontjában meghatározott kivétellel – kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha 

  1. a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a jelen Tájékoztatás 2. számú mellékletében, illetve a 3. számú mellékletben szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy 
  2. a bejelentő az a) pont szerinti körülmény fennállását alapos okkal feltételezi. 

 

Hatósági vagy bírósági eljárás során a jelen Tájékoztatás I.5. pontja szerinti jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet. 

  • A védelem köre
  • Hátrányos intézkedések tilalma

Az egyébként jogszerű hátrányos intézkedés is jogellenesnek minősül, ha arra a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és arra a jelen Tájékoztatás I.2. pontjában meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben kerül sor. Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen 

  1. a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések, 
  2. a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása, 
  3. a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása, 
  4. a képzés megtagadása, 
  5. a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia, 
  6. a Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása, 
  7. a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés, 
  8. a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód, 
  9. a határozott idejű Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják, 
  10. egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése, 
  11. a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is, 
  12. az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a Foglalkoztatásra Irányuló Jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet, 
  13. az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása, 
  14. az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és 
  15. az engedély visszavonása. 
  • A hátrányos intézkedések megítélése hatósági vagy bírósági eljárásokban
  • A bejelentőt ért hátrányos intézkedés megítélése

A jelen Tájékoztatás I.5.1.1. pontja szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – 

  1. vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és 
  2. a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor. 
  • A bejelentő érdekeltségeit ért hátrányos intézkedés megítélése

 

Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott a jelen Tájékoztatás I.5.1.1. pontja szerinti hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Ha a jelen Tájékoztatás I.5.1.1. pontja szerinti hátrányos intézkedést a fenti jogalany sérelmére hozzák meg, a jelen Tájékoztatás I.5.1.1. pontja szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a bejelentővel fennálló, fenti kapcsolatát, valamint a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – a jelen Tájékoztatás I.5.1.2.1. pontja alkalmazandó. 

  • Eltérő titokvédelmi szabályok

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. Erre a bejelentő valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során akkor hivatkozhat, ha a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja.

A bejelentőt nem illeti védelem, ha

  1. bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, 
  2. a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget, 
  3. a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget, 
  4. a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi, 
  5. bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi.
  • Információszerzés

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. Erre a bejelentő valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során akkor hivatkozhat, ha a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja.

  • Felelősségre vonás kizártsága

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. Erre a bejelentő valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során akkor hivatkozhat, ha a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja.

  1. Tanácsadás igénybevétele

Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint. Ez utóbbiak szerint a bejelentő számára tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak a bejelentő rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, e törvény szerinti szabályokról, a bejelentők e törvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről. 

 

A bejelentővédelmi ügyvéd is nyújt jogi tanácsadást a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban, azonban amennyiben a bejelentő ennek ellenére jogellenesen tesz bejelentést, vele szemben a Társaság részéről hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható, és ennek keretében a bejelentő a bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége kapcsán felmerült költségek megtérítésére kötelezhető.

  • A névtelen bejelentő és a bejelentőhöz köthető személyek védelme

A jelen Tájékoztatás I.5. pontja szerinti rendelkezések irányadók arra a bejelentőre, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést, és később azonosítják. 

A jelen Tájékoztatás I.5. pontja szerinti, a bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki 

  1. a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során, 
  2. a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet. 
  • A bejelentéssel kapcsolatos eljárás
  • Az írásbeli bejelentés visszaigazolása: bejelentővédelmi ügyvéd fogadja, aki írásbeli bejelentés esetén 7 napon belül visszaigazolást küld a bejelentő számára.


  • A bejelentés továbbítása a bejelentés vizsgálatra jogosultnak

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a bejelentés vizsgálatára jogosultnak (a továbbiakban: Vizsgálatra Jogosult) továbbítja.

  • A vizsgálat mellőzésének esetei

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha 

  1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, 
  2. a bejelentést nem a Tájékoztatás I.2.pontja szerint erre jogosult személy tette meg, 
  3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve 
  4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a Bejelentésben Érintett Személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban. 

 

  • A Vizsgáltra Jogosult intézkedései a vizsgálat során
  1. További információ beszerzése: A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálása érdekében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására, tájékoztatás, felvilágosítás adására hívhatja fel a bejelentőt, ennek a bejelentő haladéktalanul, de legkésőbb a felhívás megtörténtét követő 2 munkanapon belül köteles a bejelentővédelmi ügyvéd felé írásban eleget tenni. Amennyiben a bejelentő e kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tesz eleget, a bejelentés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján születik döntés. Amennyiben további információ rendelkezésre bocsátása indokolt, abban az esetben a vizsgálat lezárására vonatkozó határidő az azon napot követő munkanapon indul, amikor a bejelentő a további információt rendelkezésre bocsátotta.
  2. A Bejelentésben Érintett Személy meghallgatása, illetve tájékoztatása: A Vizsgálatra jogosult bejelentésről tájékoztatja azt, akit a bejelentés érint, e személy meghallgatásra is kerül; erről is jegyzőkönyv készül. A Bejelentésben Érintett Személy tájékoztatására, meghallgatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás, meghallgatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
  3. A bizonyítékok, ellenbizonyítékok beszerzése a Vizsgálatra jogosult által 

A Vizsgálatra Jogosult köteles a bejelentéssel összefüggésben valamennyi a bejelentés érdemi elbírálásához szükséges bizonyíték, illetve ellenbizonyíték beszerzésére, annak a bejelentéssel kapcsolatos iratanyaghoz csatolására.

  • A kivizsgálás határideje, annak meghosszabbítása: főszabály szerint 30 nap, de ez indokolt esetben meghosszabbítható maximum 3 hónapra.
  • A bejelentés alapján hozható döntések
  1. kivizsgálás mellőzése az indokok megjelölésével
  2. a bejelentés kivizsgálásának eredménye folytán nem szükséges intézkedés megtétele
  3. a bejelentés kivizsgálásának eredménye folytán intézkedés megtétele szükséges 

 

  • Büntetőeljárás kezdeményezése

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. 

  • A Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek és eljárások

A Társaság belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet, és Társaság ennek keretében arra buzdítja a bejelentőket, hogy elsősorban a belső visszaélés-bejelentési rendszert vegyék igénybe. A bejelentés ugyanakkor megtehető az alábbi külső fórumokon is (amennyiben az adott fórum a bejelentés tárgyát tekintve hatáskörrel rendelkezik):

  1. az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, 
  2. a Gazdasági Versenyhivatal, 
  3. az Integritás Hatóság, 
  4. a Közbeszerzési Hatóság, 
  5. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, 
  6. a Magyar Nemzeti Bank, 
  7. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 
  8. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 
  9. az Országos Atomenergia Hivatal és 
  10. a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. 

A fentieken felül bejelentés az alapvető jogok biztosánál, továbbá a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél mint külső fórumokon is megtehető.

Budapest, 2024. február 29.

DELEGO Személyzeti Szolgáltató 

Korlátolt Felelősségű Társaság

képviseli: Táborosi Levente ügyvezető

 

  1. számú melléklet: A bejelentés formanyomtatványa

 

BEJELENTÉS

 

Alulírott 

 

NÉV: [*]

LAKCÍM: [*]

ANYJA NEVE: [*]. 

JOGVISZONY TÍPUSA: [*].

MUNKAKÖR / FELADATKÖR: [*]

 

a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és a DELEGO Személyzeti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Visszaélés-bejelentési Szabályzatának rendelkezései alapján az alábbiak szerint bejelentést teszek.

 

  1. A jogsértés helye, időpontja, időtartama:

 

  1. A visszássággal kapcsolatba hozható természetes és jogi személyek, (természetes személy esetében azok beosztásának, valamint munkakörének) megnevezése:

 

  1. A bejelentő viszonya a visszássággal kapcsolatba hozható természetes és jogi személy(ek)hez:

 

  1. A bejelentés alapjául szolgáló jogsértés ismertetése:

 

  1. Olyan személyek megnevezése, akik a jogsértésről tudomással bírhatnak:

 

  1. A jogsértésről való tudomásszerzés ideje, módja:

 

  1. A jogsértéssel kapcsolatban eddig tett intézkedések ismertetése, ha ilyenekre sor került:

 

  1. Minden egyéb releváns információ, amelyet a bejelentő lényegesnek tart:

 

  • Személyes adatokra vonatkozó nyilatkozat a bejelentővédelmi ügyvéd részére:

 

Hozzájárulok, hogy személyes adataimat a bejelentővédelmi ügyvéd a DELEGO Személyzeti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság részére továbbítsa.

 

Nem járulok hozzá, hogy személyes adataimat a bejelentővédelmi ügyvéd a DELEGO Személyzeti Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság részére továbbítsa.

 

Büntetőjogi, polgári jogi, illetve munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy 

  • a fenti adatok a valóságnak megfelelnek, 
  • a fenti adatokhoz jogszerűen jutottam, és 
  • a bejelentett információkat a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységemmel összefüggésben szereztem
  • a jelen bejelentés nem azonos az esetlegesen korábban általam tett bejelentés tartalmával.

 

Tudomásul veszem, és elfogadom, hogy amennyiben ez utóbbi kijelentésem ellenkezője bizonyosodik be, velem szemben büntetőjogi, polgári jogi, illetve munkajogi felelősségre vonás kezdeményezhető, továbbá velem szemben hátrányos intézkedés alkalmazható, az okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére vagyok köteles.

 

Kelt [HELY], [IDŐ]. 

 

……………………………………………..
[NÉV]

 

  1. számú melléklet: A védelem alkalmazhatóságát meghatározó európai uniós jogi rendelkezések

 

  1. Pénzügyi szolgáltatások

1.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

1.2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről

1.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.4. Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról

1.7. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról

1.8. Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról

1.9. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról

1.10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről

1.11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

  1. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése

2.1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

2.2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

  1. Közlekedésbiztonság

3.1. Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről

3.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről

  1. Környezetvédelem

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról

 

  1. számú melléklet: A védelem alkalmazhatóságát meghatározó további európai uniós jogi rendelkezések

 

  1. Közbeszerzés

1.1. A közbeszerzésre és a koncessziók odaítélésére, a védelem és a biztonság területével kapcsolatos szerződések odaítélésére, szerződéseknek a vízügyi, az energetikai, a közlekedési és a postai szolgáltatások területén tevékenykedő szervezetek általi odaítélésére, valamint minden egyéb szerződésre vonatkozó, az alábbiakban foglalt eljárási szabályok:

1.1.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről

1.1.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.1.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1.1.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról

1.2. Az alábbiak által szabályozott jogorvoslati eljárások:

1.2.1. A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

1.2.2. A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

  1. Pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése

Az uniós pénzügyi szolgáltatásokra és tőkepiacokra, bankokra, hitelezésre, beruházásokra, biztosításra és viszontbiztosításra, foglalkozási vagy magánnyugdíj-termékekre, értékpapírokra, befektetési alapokra, fizetési szolgáltatásokra, valamint a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekre vonatkozóan szabályozási és felügyeleti keretrendszert, továbbá a fogyasztók és a befektetők védelmét megállapító, az alábbiakban foglalt szabályok:

2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénzkibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

2.3. Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról

2.4. Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőkealapokról

2.5. Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról

2.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról

2.7. Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, valamint a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

2.8. Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

2.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2015/2366/EU irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2.10. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról

2.11. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban

2.12. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról

2.13. Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról

2.14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról

2.15. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II)

2.16. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

2.17. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról

2.18. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről

2.19. Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről

2.20. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

2.21. Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

  1. Termékbiztonság és termékmegfelelőség

3.1. Az alábbiak által meghatározott és szabályozott, az uniós piacon forgalmazott termékekkel kapcsolatos biztonsági és megfelelőségi követelmények:

3.1.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról

3.1.2. A piacfelügyeletről és a termékmegfelelőségről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. mellékletében szereplő, az élelmiszerektől, a takarmányoktól, az emberi, illetve az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerektől, az élő növényektől és állatoktól, az emberi eredetű termékektől, valamint a növények és az állatok jövőbeli reprodukciójához közvetlenül kapcsolódó növényi és állati termékektől eltérő, gyártott termékekre vonatkozó, a címkézési követelményekre is kiterjedő uniós harmonizációs jogszabályok

3.1.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv)

3.2. Az érzékeny és veszélyes termékek forgalmazására és felhasználására vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

3.2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről

3.2.2. A Tanács 91/477/EGK irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről

3.2.3. Az Európai Parlament és a Tanács 98/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról

  1. Közlekedésbiztonság

4.1. A vasúti ágazatnak a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv által szabályozott biztonsági követelményei.

4.2. A polgári légiközlekedési ágazatnak a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott biztonsági követelményei.

4.3. A közúti közlekedési ágazatnak az alábbiak által szabályozott biztonsági követelményei:

4.3.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről

4.3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alag-útjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről

4.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

4.4. A tengeri közlekedési ágazatnak az alábbiak által szabályozott biztonsági követelményei:

4.4.1. Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól

4.4.2. Az Európai Parlament és a Tanács 392/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről

4.4.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

4.4.4. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

4.4.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/106/EK irányelve (2008. november 19.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről

4.4.6. A Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról

4.4.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/96/EK irányelve (2001. december 4.) az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról

4.5. A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által szabályozott biztonsági követelmények.

  1. Környezetvédelem

5.1. A környezetet fenyegető valamennyi bűncselekmény, amelyet a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályoz, vagy a 2008/99/EK irányelv mellékleteiben meghatározott jogszabályokat megszegő bármilyen jogellenes magatartás.

5.2. A környezetre és az éghajlatra vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

5.2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

5.2.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

5.2.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

5.2.4. az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

5.2.5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról

5.3. A fenntartható fejlődésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

5.3.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről

5.3.2. Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról

5.3.3. Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról

5.4. A tenger-, levegő- és zajszennyezésre vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

5.4.1. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/94/EK irányelve (1999. december 13.) az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról

5.4.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről

5.4.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

5.4.4. Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról

5.4.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről

5.4.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről

5.4.7. Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai szennyező anyagkibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

5.4.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról

5.4.9. Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról

5.4.10. Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról

5.4.11. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/126/EK irányelve (2009. október 21.) a gépjárművek töltőállomásokon történő üzemanyag-feltöltésekor kibocsátott benzingőz II. fázisú visszanyeréséről

5.4.12. Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.);

5.4.13. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről

5.4.14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról

5.4.15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2193 irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról

5.5. A víz- és talajvédelemre és -gazdálkodásra vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

5.5.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről

5.5.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

5.5.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról

5.6. A természet és a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

5.6.1. A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról

5.6.2. A Tanács 812/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról

5.6.3. Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a fókatermékek kereskedelméről

5.6.4. A Tanács 734/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről

5.6.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről

5.6.6. Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról

5.6.7. Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

5.7. Vegyi anyagokra vonatkozó, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályok.

5.8. Az ökológiai termékekre vonatkozó, az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályok.

  1. Sugárvédelem és nukleáris biztonság

A nukleáris biztonságra vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok:

6.1. A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról

6.2. A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról

6.3. A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről

6.4. A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról

6.5. A Tanács 2006/117/Euratom irányelve (2006. november 20.) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről

6.6. A Tanács (Euratom) 2016/52 rendelete (2016. január 15.) a nukleáris balesetet vagy egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége maximális megengedett szintjeinek megállapításáról, valamint a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom bizottsági rendelet és a 770/90/Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

6.7. A Tanács 1493/93/Euratom rendelete (1993. június 8.) a radioaktív anyagok tagállamok közötti szállításáról

  1. Élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét

7.1. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott általános alapelvek és követelmények által szabályozott uniós élelmiszer- és takarmányjog.

7.2. Az alábbiak által szabályozott állategészségügy:

7.2.1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állat-egészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állat-egészségügyi rendelet”)

7.2.2. Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet)

7.3. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet)

7.4. Az állatok védelmére és jólétére vonatkozó, az alábbiakban foglalt szabályok és előírások:

7.4.1. A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a mezőgazdasági termelés céljából tartott állatok védelméről

7.4.2. A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról

7.4.3. A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről

7.4.4. A Tanács 1999/22/EK irányelve (1999. március 29.) a vadon élő állatok állatkertben tartásáról

7.4.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről

  1. Közegészségügy

8.1. Az emberi eredetű szervek és anyagok magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó, az alábbiak által szabályozott intézkedések:

8.1.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról

8.1.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról

8.1.3. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról

8.2. A gyógyszerek és a gyógyászati célú eszközök magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó, az alábbiak által szabályozott intézkedések:

8.2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 141/2000/EK rendelete (1999. december 16.) a ritka betegségek gyógyszereiről

8.2.2. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről

8.2.3. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

8.2.4. Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról

8.2.5. Az Európai Parlament és a Tanács 1901/2006/EK rendelete (2006. december 12.) a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról

8.2.6. Az Európai Parlament és a Tanács 1394/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról

8.2.7. Az Európai Parlament és a Tanács 536/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

8.3. A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által szabályozott betegjogok.

8.4. A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által szabályozott dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártása, kiszerelése és értékesítése.

  1. Fogyasztóvédelem

Az alábbiak által szabályozott fogyasztói jogok és fogyasztóvédelem:

9.1. Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről

9.2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól

9.3. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

9.4. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól

9.5. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról

9.6. Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról)

9.7. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

9.8. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

9.9. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról

  1. A magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonsága

10.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)

10.2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

10.3. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről

  1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez kapcsoló rendelkezések

11.1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 325. cikkében meghatározott, az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő és a vonatkozó uniós intézkedésekben részletesebben meghatározott jogsértések

11.2. Az EUMSZ 26. cikk (2) bekezdése szerinti belső piaccal kapcsolatos jogsértések – többek között a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok megsértése –, továbbá a belső piaccal kapcsolatos olyan jogsértések, amelyek olyan cselekményekhez kapcsolódnak, amelyek sértik a társasági adóra vonatkozó szabályokat, vagy olyan konstrukciókhoz, amelyek célja a társasági adóra vonatkozó, alkalmazandó jogszabály