Milyen év is volt 2021 a munka világában? Ha a 2020 elején indult pandémia első évét a home office évének titulálták sokan, akkor az ideit az irodába való visszatérés évének aposztrofálhatnánk. Annyi bizonyos, hogy nagy érzelmi és gazdasági hullámzásokkal tarkított évet hagyunk mögött. Talán egy kicsit jobbat a tavalyinál, de csak azért, mert valamennyire megtanultunk együttélni a Coviddal. Szubjektív évösszegző.
Február: messze még normális élet
Január végén azonban elindult a harmadik, a korábbiaknál is pusztítóbb járványhullám, az oltási program a keleti vakcinák beszerzése ellenére lassan haladt, ami lehozott bennünket a földre. Egy évnyi lezárások, korlátozások után még a nehéz helyzetekkel legjobban megküzdők egy részénél is felbukkantak a lelki válság, a kiégettség jelei. A cégek ezt felismerték és egyre nagyobb fókusz került a munkavállalók lelki egészségének megőrzésére. A gazdaságban is megjelentek az első sötét felhők: alapanyaghiány a gyártásban, a (máig tartó) chiphiány elkezdte fékezni az autóipari termelést.
Májusban szárnyalni kezd az álláspiac
A hullámvasút áprilisban fordult újra, amikor levonult a harmadik hullám, elérhetőek lettek a munkavállalási korúak számára is az oltások, védettségi igazolvánnyal kinyílt az ország. A gazdaság is kezdett magára találni. Az Állásportál.hu statisztikája szerint május elején 32 800 állást hirdettek a munkaadók a magyar állásoldalakon, ami már magasabb a 2020. januárival összevetve (32 500). A céges megrendelések is berobbantak és újra megjelent a munkaerőhiány elsősorban kékgalléros szak- és betanított munkás pozíciókban.
Júniustól visszatérés az irodába
Májustól az irodistákat alkalmazó cégek elkezdték megtervezni az irodába való visszatérést. Nem volt könnyű feladvány, hiszen sokan berendezkedtek a 100% home office-ra. Kialakult a napi rutinjuk, az oltás ellenére is féltek újra közösségbe menni, el is szoktak a személyes kapcsolatoktól és a munka-magánélet szempontjából is jól érezték magukat. Óvatosan, először az önkéntesség mentén, aztán havi néhány nappal elindult a “visszaszoktatás”. A munkaadók zöme ugyanis úgy gondolja, személyes találkozások nélkül nincs céges kultúra, csapatszellem, innováció. Akadt nemzetközi ügyfélszolgálati központ, amelynek munkatársai a nyáron találkoztak először egymással, miközben egy éve már együtt dolgoztak. A cég a pandémia közepén indult csak home office-ban dolgozókkal.
A kulcsszó a szervezetekben a “hibrid” lett, azaz az irodai és a home office kombinációja. Elkezdődött felsővezetői szinteken egy nagy gondolkodás, miként lehetne a munkavégzést és a cég működését is hibrid modellre váltani, milyen tárgyi, adminisztrációs feltételei vannak, milyen képességek kellenekehhez, mi a jó arány irodai-otthoni munkanapokban, hogyan alakítsuk át az irodát. Mivel minden szervezetnek magának kell megtalálnia a megfelelő modellt, a tervezés és a megvalósítás rendkívül időigényes.
Ami az egész évet átszőtte, de a visszatérés körül vált tapinthatóvá: a Covid-helyzetre rosszul reagáló cégeknél nőtt a fluktuáció, csökkent a munkavállalói elkötelezettség. Szakértőnk, Papp Tamás István írt erről a jelenségről egy nagyszerű elemzést Önkéntes felmondási pánikcunami címmel.
Július-augusztus: végre egy szabad nyár
Júliusban elindult a hivatalos EU-s Covid igazolás, ami megkönnyítette a tagállamok közötti mozgást, lehetett végre külföldön nyaralni. A nyaralásról illetve az azalatti munkáról írt cikkünk hozta felszínre a legtöbb érzelmet és reakciót olvasóinkból.
Közben a kormány reagált a növekvő munkaerőhiányra, amely már a gazdaság bővülésének egyik gátja lett:Egy júliusi kormányrendelettel 11 EU-n kívüli országból könnyítette a vendégmunkások behozatalát. Kölcsönzés keretében 2 évre az akkreditáción áteső kölcsönző cégek gyorsított eljárásban munkavállalókat hozhatnak ezekből az országokból: Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró. Ősszel az első kölcsönző cégek már meg is kapták az akkreditációt.
Szeptember-október: már voltak HR-es rendezvények
HR-es témájú üzleti rendezvényekben szerény volt az év. A tavaszi nagy szezont a harmadik járványhullám elsöpörte, az első HR-es rendezvényt, a HR Festet júniusban a Lupa Beachen szabadtérben 38 fokos kánikulában tartották – csak a legkitartóbbaknak. Aki tervezett eseményt, az szeptemberre vagy októberre időzítette. (Közte volt például a HR Portál és a Tréning Kerekasztal konferenciája október 5-én). Látogatottságban ezek az események még elmaradtak a Covid előtti szinttől. Ennek két oka van: A multi cégek egy része tiltja alkalmazottainak a részvételt, és sok munkavállaló még tart a megfertőződéstől. Novembertől pedig a negyedik járványhullám szólt közbe és nullázta le a nagyobb céges karácsonyi partikat, csak kisebb összejövetelekre került sor. Az álláskeresők ezreit megmozgató állásbörzéket idén sem tartották meg, például a HVG Állásbörze is csak online zajlott tavasszal és ősszel. Pedig a munkavállalók ki vannak éhezve a személyes találkozásokra.
A november dilemmája: kötelezővé tegyem az oltást?
Október végén a munkaadók újabb dilemmával találták szembe magukat. Egy október 28-án megjelent kormányrendeletben a kormány jogot adott nekik arra, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a Covid-oltás felvételét. Az oltási hajlandóság beragadt, a kormány így akart új lendületet adni az oltottság növelésének. A munkaadó dönthet úgy, hogy aki nem oltatja be magát, neki fizetés nélküli szabadságra kell mennie. A versenyszférában egyelőre elvétve lépték ezt meg a cégvezetők(a tőzsdei cégek közül a MOL és a Richter Gedeon igen). Ami miatt ódzkodtak: ez inkább kormányzati kompetencia, nem akarnak újabb frontot nyitni a szervezeten belül illetve a munkaerőhiány miatt rá vannak utalva az oltatlan dolgozókra. Sokaknál a céges kultúrához is jobban illeszkedik, hogy a pozitív meggyőzés eszközével élnek – információkkal, érvekkel, pénzügyi ösztönzőkkel. A Pannonia Bio nettó 360 000 forintot fizetett az oltást felvevő munkavállalóknak, a Rossmann 60 000 forintot.
Decemberben megy a nagy bértervezés és újra elmaradnak a nagy céges partik
Az év utolsó időszakának egyik top témája az év végi rendezvények mellett a jövő évi bértervezés. Aki már szeptemberben összeállította a büdzsét, ő dobhatta is a kukába, ugyanis az év második felében felpörgő infláció, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése átírta a számokat. Az átlag alatt keresők fogyasztói kosarában bőven 10 százalék feletti a drágulás, a minimálbéremelés a felsőbb bérkategóriákat is feljebb löki és a munkaerőhiánynak is van felhajtó hatása. Szakértőnk 15 százalékos emelést jelzett előre. A számolgatás a legtöbb helyen még tart, ám januárban-februárban majd valamivel elő kell jönnie a cégvezetésnek.
És most itt állunk az év utolsó napján. A negyedik hullám lecsengőben, közelednek a parlamenti választások, jönnek a jóléti intézkedések, az ígéretek minden oldalról, hogy könnyebb lesz. De nyakunkon (vagy már el is indult) az Omikron variánssal az ötödik járványhullám, pörög az infláció, emelkednek a hitelkamatok. A hullámvasút folytatódik. Csak már kezdünk hozzászokni.
Boldog Új Évet kívánok!
A teljes cikk a következő linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hrblog/karacsonyzoltan/a-visszateres-eve-20211230.html
