Milyen év is volt 2021 a munka világában? Ha a 2020 elején indult pandémia első évét a home office évének titulálták sokan, akkor az ideit az irodába való visszatérés évének aposztrofálhatnánk. Annyi bizonyos, hogy nagy érzelmi és gazdasági hullámzásokkal tarkított évet hagyunk mögött. Talán egy kicsit jobbat a tavalyinál, de csak azért, mert valamennyire megtanultunk együttélni a Coviddal. Szubjektív évösszegző.

Egy évvel ezelőtt elkezdtünk reménykedni. Ugyan már kisebb megszakításokkal kilenc hónapja tartott az irodai dolgozóknak a home office, és benne voltunk a második járványhullámban lezárásokkal, éjszakai kijárási tilalommal, ám megérkeztek Magyarországra az első Covid elleni vakcinák. Karácsonykor pedig elindult az egészségügyben dolgozók oltása. Abban bíztunk titkon, hogy néhány hónap alatt, nyárig magas átoltottsággal úrrá lehetünk a járványon, elindul a gazdaság és visszatérhetünk régi életünkhöz.

Február: messze még normális élet

Január végén azonban elindult a harmadik, a korábbiaknál is pusztítóbb járványhullám, az oltási program a keleti vakcinák beszerzése ellenére lassan haladt, ami lehozott bennünket a földre. Egy évnyi lezárások, korlátozások után még a nehéz helyzetekkel legjobban megküzdők egy részénél is felbukkantak a lelki válság, a kiégettség jelei. A cégek ezt felismerték és egyre nagyobb fókusz került a munkavállalók lelki egészségének megőrzésére. A gazdaságban is megjelentek az első sötét felhők: alapanyaghiány a gyártásban, a (máig tartó) chiphiány elkezdte fékezni az autóipari termelést.

Májusban szárnyalni kezd az álláspiac

A hullámvasút áprilisban fordult újra, amikor levonult a harmadik hullám, elérhetőek lettek a munkavállalási korúak számára is az oltások, védettségi igazolvánnyal kinyílt az ország. A gazdaság is kezdett magára találni. Az Állásportál.hu statisztikája szerint május elején 32 800 állást hirdettek a munkaadók a magyar állásoldalakon, ami már magasabb a 2020. januárival összevetve (32 500). A céges megrendelések is berobbantak és újra megjelent a munkaerőhiány elsősorban kékgalléros szak- és betanított munkás pozíciókban.

Júniustól visszatérés az irodába

Májustól az irodistákat alkalmazó cégek elkezdték megtervezni az irodába való visszatérést. Nem volt könnyű feladvány, hiszen sokan berendezkedtek a 100% home office-ra. Kialakult a napi rutinjuk, az oltás ellenére is féltek újra közösségbe menni, el is szoktak a személyes kapcsolatoktól és a munka-magánélet szempontjából is jól érezték magukat. Óvatosan, először az önkéntesség mentén, aztán havi néhány nappal elindult a “visszaszoktatás”. A munkaadók zöme ugyanis úgy gondolja, személyes találkozások nélkül nincs céges kultúra, csapatszellem, innováció. Akadt nemzetközi ügyfélszolgálati központ, amelynek munkatársai a nyáron találkoztak először egymással, miközben egy éve már együtt dolgoztak. A cég a pandémia közepén indult csak home office-ban dolgozókkal.

A kulcsszó a szervezetekben a “hibrid” lett, azaz az irodai és a home office kombinációja. Elkezdődött felsővezetői szinteken egy nagy gondolkodás, miként lehetne a munkavégzést és a cég működését is hibrid modellre váltani, milyen tárgyi, adminisztrációs feltételei vannak, milyen képességek kellenekehhez, mi a jó arány irodai-otthoni munkanapokban, hogyan alakítsuk át az irodát. Mivel minden szervezetnek magának kell megtalálnia a megfelelő modellt, a tervezés és a megvalósítás rendkívül időigényes.

Ami az egész évet átszőtte, de a visszatérés körül vált tapinthatóvá: a Covid-helyzetre rosszul reagáló cégeknél nőtt a fluktuáció, csökkent a munkavállalói elkötelezettség. Szakértőnk, Papp Tamás István írt erről a jelenségről egy nagyszerű elemzést Önkéntes felmondási pánikcunami címmel.

Július-augusztus: végre egy szabad nyár

Júliusban elindult a hivatalos EU-s Covid igazolás, ami megkönnyítette a tagállamok közötti mozgást, lehetett végre külföldön nyaralni. A nyaralásról illetve az azalatti munkáról írt cikkünk hozta felszínre a legtöbb érzelmet és reakciót olvasóinkból.

Közben a kormány reagált a növekvő munkaerőhiányra, amely már a gazdaság bővülésének egyik gátja lett:Egy júliusi kormányrendelettel 11 EU-n kívüli országból könnyítette a vendégmunkások behozatalát. Kölcsönzés keretében 2 évre az akkreditáción áteső kölcsönző cégek gyorsított eljárásban munkavállalókat hozhatnak ezekből az országokból: Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró. Ősszel az első kölcsönző cégek már meg is kapták az akkreditációt.

Szeptember-október: már voltak HR-es rendezvények

HR-es témájú üzleti rendezvényekben szerény volt az év. A tavaszi nagy szezont a harmadik járványhullám elsöpörte, az első HR-es rendezvényt, a HR Festet júniusban a Lupa Beachen szabadtérben 38 fokos kánikulában tartották – csak a legkitartóbbaknak. Aki tervezett eseményt, az szeptemberre vagy októberre időzítette. (Közte volt például a HR Portál és a Tréning Kerekasztal konferenciája október 5-én). Látogatottságban ezek az események még elmaradtak a Covid előtti szinttől. Ennek két oka van: A multi cégek egy része tiltja alkalmazottainak a részvételt, és sok munkavállaló még tart a megfertőződéstől. Novembertől pedig a negyedik járványhullám szólt közbe és nullázta le a nagyobb céges karácsonyi partikat, csak kisebb összejövetelekre került sor. Az álláskeresők ezreit megmozgató állásbörzéket idén sem tartották meg, például a HVG Állásbörze is csak online zajlott tavasszal és ősszel. Pedig a munkavállalók ki vannak éhezve a személyes találkozásokra.

A november dilemmája: kötelezővé tegyem az oltást?

Október végén a munkaadók újabb dilemmával találták szembe magukat. Egy október 28-án megjelent kormányrendeletben a kormány jogot adott nekik arra, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a Covid-oltás felvételét. Az oltási hajlandóság beragadt, a kormány így akart új lendületet adni az oltottság növelésének. A munkaadó dönthet úgy, hogy aki nem oltatja be magát, neki fizetés nélküli szabadságra kell mennie. A versenyszférában egyelőre elvétve lépték ezt meg a cégvezetők(a tőzsdei cégek közül a MOL és a Richter Gedeon igen). Ami miatt ódzkodtak: ez inkább kormányzati kompetencia, nem akarnak újabb frontot nyitni a szervezeten belül illetve a munkaerőhiány miatt rá vannak utalva az oltatlan dolgozókra. Sokaknál a céges kultúrához is jobban illeszkedik, hogy a pozitív meggyőzés eszközével élnek – információkkal, érvekkel, pénzügyi ösztönzőkkel. A Pannonia Bio nettó 360 000 forintot fizetett az oltást felvevő munkavállalóknak, a Rossmann 60 000 forintot.

Decemberben megy a nagy bértervezés és újra elmaradnak a nagy céges partik

Az év utolsó időszakának egyik top témája az év végi rendezvények mellett a jövő évi bértervezés. Aki már szeptemberben összeállította a büdzsét, ő dobhatta is a kukába, ugyanis az év második felében felpörgő infláció, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése átírta a számokat. Az átlag alatt keresők fogyasztói kosarában bőven 10 százalék feletti a drágulás, a minimálbéremelés a felsőbb bérkategóriákat is feljebb löki és a munkaerőhiánynak is van felhajtó hatása. Szakértőnk 15 százalékos emelést jelzett előre. A számolgatás a legtöbb helyen még tart, ám januárban-februárban majd valamivel elő kell jönnie a cégvezetésnek.

És most itt állunk az év utolsó napján. A negyedik hullám lecsengőben, közelednek a parlamenti választások, jönnek a jóléti intézkedések, az ígéretek minden oldalról, hogy könnyebb lesz. De nyakunkon (vagy már el is indult) az Omikron variánssal az ötödik járványhullám, pörög az infláció, emelkednek a hitelkamatok. A hullámvasút folytatódik. Csak már kezdünk hozzászokni.

Boldog Új Évet kívánok!

A teljes cikk a következő linken érhető el: https://www.hrportal.hu/hrblog/karacsonyzoltan/a-visszateres-eve-20211230.html