Magyarországon a foglalkoztatottság szintje immár megközelíti az európai uniós átlagot – Köves Balázs Ügyvezetőnk nyilatkozata.

“Hogyan zárkózhatna fel Magyarország a munkaerőpiacon is az európai élmezőnyhöz? Az egyik legnagyobb lehetőséget az foglalkoztatási formák – részmunkaidős, illetve határozott idejű foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés, családi munkavállalás, diákmunka, megváltozott képességűek foglalkoztatása, job sharing stb. – jelentik. – Olvasható partnerünk, a Kamara Online oldalán.

A részmunkaidős, illetve határozott idejű foglalkoztatásról áll rendelkezésünkre a legtöbb adat. Az Eurostat összesítése szerint Európai Unió 28 tagállamában 2004 és 2014 között folyamatosan, 16,7 százalékról 19,6 százalékra nőtt a 15–64 éves korcsoporthoz tartozó, főállásukat részmunkaidőben végző munkavállalók részaránya. 2014-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában már megközelítette az 50 százalékot (49,6 százalék), de Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Svédországban, Belgiumban és Írországban is 25 százalék körül járt. Magyarországon – ahogy Szlovákiában, Horvátországban vagy Csehországban – ez a mutató alig haladja meg az 5 százalékot, ami azt jelenti, hogy a részmunkaidős szerződések területén még komoly lehetőségek állnak a magyar munkaerőpiac előtt.

Valamivel jobban áll Magyarország a határozott időre foglalkoztatottak arányát tekintve. Az Eurostat adatai szerint az unió egészében az összes foglalkoztatott 14 százaléka rendelkezett 2014-ben határozott időre szóló munkaszerződéssel. Ezen a téren Lengyelország az éllovas, 28,3 százalékkal. A 11,4 százalékos magyar mutató ettől jelentősen elmarad, ami szintén kiaknázható lehetőségekre utal. (Sovány vigasz, hogy Romániában még ennél is kisebb, 1,5 százalékos a határozott idejű foglalkoztatottak aránya)

A diákmunka terén Magyarország az európai élmezőnybe tartozik. A diákszövetkezetek magyarországi unikumként nem csupán a foglalkoztatási mutatókat javítják, ennél sokkal nagyobb a jelentőségük. Akik diákként dolgoztak, azok sokkal nagyobb eséllyel helyezkednek el később, nem kis részben ennek köszönhető, hogy a fiatal munkanélküliek aránya Magyarországon messze elmarad az uniós csúcsoktól.

Sok szó esik a közmunkáról is. Erről már korábban kifejtettük: sikeres a program, ám „túl jól sikerült”, a közmunkásokat ugyanis egyre nehezebb az elsődleges munkaerőpiacra csábítani, miközben a számukra elérhető pozíciókra országosan nagy a kereslet. Ehhez a munkaerő-piaci szabályozásnak is változnia kellene.

Hasonlóan rugalmasabb szabályozás szükséges a megváltozott képességűek, a fogyatékkal élők vagy a kismamák foglalkoztatásának elősegítéséhez is, bár ezen területek némelyikén látható a törvényhozónak ez a szándéka. Vannak ugyanakkor olyan formák is – amilyen például az álláshely több munkavállaló közötti, teljes kollektív felelősségvállalással járó felosztását jelentő „job sharing” – amelyek elterjedését egyebek mellett a kidolgozatlan jogi környezet is akadályozza.”

A teljes cikk az alábbi linkre kattintva olvasható:
http://kamaraonline.hu/szakerto_valaszol_reszletes/hogyan-novelheto-magy…